Király Miklós

Önéletrajz

Király Miklós vagyok. Budapesten születtem 1967 november 26-án. Szüleim mindketten az akkor még létező Óbudai Hajógyárban dolgoztak villanyhegesztőként. Hatesztendős koromban kezdtem zenét tanulni, ami az általános iskola elvégzése után konzervatóriumi felvételihez vezetett. Érettségi után a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola (ma: Egyetem) karvezetés és énektanári, valamint zongoratanári szakán folytattam tanulmányaimat. Zongoratanári diplomát 1990-ben, karvezető és énektanárit 1991-ben szereztem.

1990 óta dolgozom megszakítás nélkül az óbudai Aelia Sabina Zene-, Tánc- és Képzőművészeti iskolában zongoratanárként, ez a főállásom. Emellett gimnáziumi énektanárként is vállaltam munkát több helyen is. 1992 és 1998 között a budapesti Piarista Gimnáziumban, ahol az iskolai kórussal szép sikereket értünk el, az 1998-99-es tanévben a városligeti fasori Evangélikus Gimnáziumban, az 1999-2000-es tanévben Pestlőrincen, a kéttannyelvű Thököly Gimnáziumban, 2001 óta pedig a Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnáziumban, ahol jelenleg is énektanár vagyok.

A tanításon túl magam is aktívan zenélek, sok kamarazenei produkcióban veszek részt zenetanár kollégákkal, tanári hangversenyek, jótékonysági koncertek rendszeres résztvevője vagyok, és ha tehetem, indulok a 3 évente megrendezésre kerülő Zenetanárok Országos Zongoraversenyén.

Tanárként igyekszem a legmesszemenőbben kiaknázni a gyerekek szépre és jóra való igényét, a zenén keresztül megismertetni őket valódi értékekkel, a művészet minden elérhető eszközével terelni személyiségüket a jó irányba. Legalábbis remélem, hogy a jó irányba.

2000 körül ismerkedtem meg a Suzuki zenepedagógiai módszerrel, azóta néhány lelkes kolléga és több lelkes szülő segítségével igyekszünk minél szélesebb körben ezt terjeszteni. Tevékenységünket 2014 óta egyesületi formában folytatjuk.

Többen kérdezték már tőlem, hogy nem unalmas-e a tanítás, nem érzem-e, hogy kezdek belefásulni, hiszen annyiszor kell ugyanazt a folyamatot végigjárnom? Nos, a gyerekek gondoskodnak arról, hogy ne legyen így, hiszen mindegyikük más személyiség, más világ, és ezeket a világokat megismerni, megszeretni, biztatni és vezetgetni számomra megunhatatlan és nagyszerű feladat! Remélem, mindvégig így is marad.

Budapest, 2017. 02. 14.