Alapszabály
EMESE EGYESÜLET
ALAPSZABÁLYA
Magyarország Alkotmányában biztosított alapvető jogok, valamint az egyesülési jogról
szóló 2011. évi CLXXV. törvény alapján társadalmi szervezetünk a következő
alapszabályt fogadta el.
1. §
A társadalmi szervezet neve, székhelye és célja
(1)
(2)
(3)
(4)
A társadalmi szervezet neve: EMESE Egyesület (a továbbiakban: Egyesület).
A társadalmi szervezet székhelye és címe: 2011. Budakalász, Gyár u. 3/a
Működési területe: Magyarország és az EU tagországai
Az Egyesület a tagok közös, tartós, alapszabályban meghatározott céljának
folyamatos megvalósítására létesített, nyilvántartott tagsággal rendelkező jogi
személy.
2. §
A társadalmi szervezet céljai és célját megvalósító eszközei
(1)
(2)
(3)
(4)
(5)
(6)
(7)
A Suzuki-módszer szerint zenét tanulók taníttatása, koncerteztetése, bemutatóinak
szervezése.
Hazai és nemzetközi Suzuki-zenei táborok szervezése, támogatása
Suzuki-zenepedagógusok képzésének támogatása
Külföldi Suzuki-zenepedagógusok magyarországi bemutatóinak, kurzusainak
szervezése.
Az Egyesület céljait a tagok közreműködésével, összejövetelek, szervezésével és az
egyesület vagyonának felhasználásával valósítja meg.
Az Egyesület az egyesületi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági
tevékenység végzésére jogosult, nem alapítható gazdasági tevékenység céljára,
vagyonát céljának megfelelően használhatja, vagyonát nem oszthatja fel a tagjai
között, és a tagok részére nyereséget nem juttathat.
Az Egyesület közvetlen pártpolitikai tevékenységet nem folytathat, országgyűlési
képviselői, megyei, fővárosi önkormányzati választáson jelöltet nem állíthat. Az
Egyesületnek pártoktól függetlennek kell maradnia, pártoknak választási vagy egyéb
pénzbeli és nem pénzbeli támogatást nem nyújthat.
3. §
A társadalmi szervezet tagjai
(1) A társadalmi szervezet tagsága rendes és pártoló tagokból áll.
(2) A társadalmi szervezet rendes tagja lehet az a magánszemély, jogi személy, vagy ezek jogi
személyiséggel nem rendelkező szervezete, aki az alapszabályban meghatározott
célkitűzések megvalósításáért tevékeny részt vállal, és kitöltött belépési nyilatkozatban
elfogadja az alapszabályt és kinyilvánítja csatlakozási szándékát, éves tagdíját
rendszeresen fizeti.
(3) A pártoló tagok önkéntes adományaikkal segíthetik az egyesület céljainak megvalósulását.
(4) Az egyesület a tagokról nyilvántartást vezet.(1)
(2)
(1)
(2)
4. §
A tagsági viszony keletkezése
Az Egyesületbe történő belépés, illetőleg az abból való kilépés önkéntes. A tagsági
viszony mind a rendes, mind a pártoló tagok esetében felvétel alapján jön létre.
A tagokat írásbeli jelentkezés alapján az Egyesület vezetősége veszi fel. Az Egyesület
tagjai sorába az vehető fel, aki az Egyesület Alapszabályát magára nézve kötelezőnek
ismeri el.
5. §
A tagsági viszony megszűnése
A tagsági viszony megszűnik:
a) a kilépés vezetőségnek történő írásbeli bejelentésével,
b) a tag halálával,
c) kizárással, ha a tagot az alapszabállyal ellentétes magatartása miatt a vezetőség írásbeli
határozattal kizárja,
d) törléssel, ha a tag a tagsági díjat két éven keresztül felszólítás ellenére sem fizeti, a
tagot a vezetőség törli a tagok nyilvántartásából. A vezetőség írásbeli felszólításának
a törlés következményére történő figyelmeztetést tartalmaznia kell. Csak az a tag
törölhető, amelyik a tagdíjfizetést önhibájából mulasztja el. A törlésről a
vezetőség a tagot írásban értesíti.
A kizárást kimondó határozat ellen a tag a kézhezvételtől számított 15 napon belül a
Közgyűléshez intézett, de a vezetőségnek címzett írásbeli fellebbezést nyújthat be. A
fellebbezést a soron következő Közgyűlés napirendjére kell tűzni.
6. §
A tagok jogai és kötelezettségei
(1) Valamennyi tag joga, hogy:
a) részt vegyen a társadalmi szervezet tevékenységében és rendezvényein, az alapszabály
célkitűzéseinek megvalósításában, ezek érdekében megfelelő tájékoztatást kapjon,
véleményét, javaslatát szóban vagy írásban megtegye és azokra választ kapjon;
b) választók és válaszhatók az Egyesület szerveibe és tisztségeibe. A jogi személy tag
képviselője útján vesz részt a társadalmi szervezet tevékenységében.
c) bármely tagnak (a különleges jogállású, azaz pártoló vagy tiszteletbeli tagnak csak
érintettsége esetén) joga, hogy az Egyesület szervei által hozott jog- vagy
alapszabálysértő határozat megsemmisítése iránt – a határozat tudomására jutásától
számított harminc napos határidőben – pert indítson, mely a törvényszék hatáskörébe
tartozik.
(2) A pártoló tag tanácskozási és javaslattételi joggal rendelkezik, egyesületi tisztségre nem
választhat és nem választható.
(3) A tagok kötelességei:
a) az Alapszabály rendelkezéseit betartani, a társadalmi szervezet vezető szervei
határozatának végrehajtását elősegíteni, tevékenységükkel hozzájárulni az Egyesület
céljainak megvalósításához, feladatainak teljesítéséhez;
b) tagtársaival együttműködni, velük szolidaritást vállalni;
c) a Közgyűlés által meghatározott tagdíjat fizetni;
d) az Egyesület céljaihoz méltó magatartást tanúsítani.
e) Az Egyesület tagja nem veszélyeztetheti az Egyesület céljának megvalósítását és
az Egyesület tevékenységét.(4) A tag az Egyesületnek okozott károkért a polgári jog szabályai szerint felel.
7. §
A társadalmi szervezet szervei és azok működési rendje
(1) A társadalmi szervezet szervei:
a) közgyűlés,
b) Vezetőség,
(2) A társadalmi szervezet szervei a demokratikus önkormányzat, a nyilvánosság és a
szolidaritás elvének tiszteletben tartásával működnek.
(1)
(2)
(3)
(4)
(5)
8. §
Közgyűlés
A Közgyűlés a társadalmi szervezet legfőbb döntéshozó szerve, amely a tagok
összességéből áll.
A Közgyűlést az elnök szükség szerint, de évente legalább egyszer hívja össze.
Rendkívüli közgyűlést akkor kell összehívni, ha a.) a bíróság elrendeli, b.) az
Egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi, c.) az Egyesület
előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni, d.) az
Egyesület céljának elérése veszélybe került.
A Közgyűlésre szóló meghívó elküldése és a Közgyűlés napja között legalább nyolc
napnak kell lennie. A meghívónak a tárgyalandó napirendi pontokat tartalmaznia kell. A
napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra
jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák. A
közgyűlésre szóló meghívóhoz mellékelni kell – ha ilyen készült – a napirendi pontokhoz
kapcsolódó anyagokat. A közgyűlési meghívót ajánlott küldeményként kell a
címzettekhez eljuttatni. A Közgyűlés bárki számára nyilvános, szavazati joggal azonban
csak a rendes tagok rendelkeznek. Ha a Közgyűlést nem szabályszerűen hívták össze,
az ülést akkor lehet megtartani, ha azon valamennyi részvételre jogosult jelen van, és
egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához. A Közgyűlésen a szabályszerűen
közölt napirenden szereplő kérdésben hozható határozat, kivéve, ha valamennyi
részvételre jogosult jelen van, és a napirenden nem szereplő kérdés
megtárgyalásához egyhangúan hozzájárul.
A Közgyűlés határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több, mint felét
képviselő szavazásra jogosult részt vesz. A határozatképességet minden
határozathozatalnál vizsgálni kell. Ha egy tag valamely ügyben nem szavazhat, őt az
adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen
kívül kell hagyni. A határozat meghozatalakor nem szavazhat a.) akit a határozat
kötelesség vagy felelősség alól mentesít vagy az Egyesület terhére másfajta előnyben
részesít, b.) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni, c.) aki ellen a határozat
alapján pert kell indítani, d.) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki
az Egyesületnek nem tagja, e.) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi
befolyáson alapuló kapcsolatben áll, vagy f.) aki egyébként személyesen érdekelt a
döntésben.
A Közgyűlés határozatait általában egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza,
szavazategyenlőség esetén a kérdést elvetettnek kell tekinteni, és a következő alkalommal
ismét szavazásra kell bocsátani. Kétharmados szótöbbség szükséges a vezetőség
megválasztásához vagy visszahívásához. Az alapszabály módosításához a jelen levő
tagok 3/4-es szótöbbséggel hozott határozata, míg az Egyesület céljánakmódosításához és a megszűnésről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal
rendelkező tagok 3/4-es szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
(6) A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
a) az Egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása,
b) az alapszabály módosítása
c) a vezető tisztségviselők megválasztása, visszahívása és esetleges díjazásának
meghatározása,
d) az éves beszámoló és éves költségvetés elfogadása,
e) a vezető tisztségviselő az Egyesülettel munkaviszonyban áll, a felette levő
munkáltatói jogok gyakorlása,
f) olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az Egyesület saját tagjával,
vezető tisztségviselőjével vagy ezek hozzátartozójával köt,
g) jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és az esetleges
felügyelő bizottsági tagok, vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési
igények érvényesítéséről való döntés,
h) felügyelő bizottság tagjainak választása, visszahívásuk és díjazásuk
megállapítása,
i) végelszámoló kijelölése.
9. §
Vezetőség
(1) A négy tagú vezetőség az Elnökből és három vezetőség tagból áll. Az elnöki tisztséget
Király Miklós tölti be.
(2) A vezetőség tagjait – az elnököt külön erre a tisztségre – a Közgyűlés választja meg a
tagok közül két éves időtartamra. A vezetőség tagja cselekvőképes, büntetlen előéletű
természetes személy lehet, és közügyektől eltiltás hatálya alatt nem állhat.
(3) A vezetőség tagjai kötelesek a Közgyűlésen részt venni, a Közgyűlésen az
Egyesülettel kapcsolatos kérdésekre válaszolni, az Egyesület tevékenységéről és
gazdasági helyzetéről beszámolni. A vezetőség feladatai továbbá:
a) A beszámolók és az éves költségvetés előkészítése és közgyűlés elé terjesztése
b) A vezetőség által összehívott Közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása
c) A jogszabály és alapszabály szerinti egyesületi szervek megalakításának és a
tisztségviselők megválasztásának előkészítése
d) Az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére
vonatkozó, a Közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és
végrehajtása
e) A tagság nyilvántartása
f) Az Egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése
g) Az Egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése
h) Az Egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és
annak bekövetkezte esetén az előírt intézkedések megtétele
i) A Közgyűlés összehívása, a tagság és az Egyesület szerveinek értesítése
(4) A vezetőség szükség szerint, de évente legalább két alkalommal tart ülést. A vezetőség
akkor határozatképes, ha legalább három tagja jelen van. A vezetőség döntéseihez
legalább két egybehangzó szavazat szükséges. Szavazategyenlőség esetén a kérdést
elvetettnek kell tekinteni, és a következő alkalommal ismét szavazásra kell bocsátani. A
vezetőség ülései nyilvánosak.(5) A vezetőségi ülésre a vezetőség tagjainak ajánlott küldeményként kell meghívólevelet
küldeni. A meghívó elküldése és az ülés napja között legalább 8 napnak kell lennie. A
meghívónak a tárgyalandó napirendi pontokat tartalmaznia kell. A meghívóhoz mellékelni
kell – ha ilyen készült – a napirendi pontokhoz kapcsolódó anyagokat.
(6) Az Egyesületet az Elnök képviseli harmadik személyekkel szemben, illetve a hatóságok
előtt. E jogát az elnök esetileg írásbeli felhatalmazással más vezetőségi tagra ruházhatja
át. Az elnök hívja össze a Közgyűlést a napirend közlésévei. A Közgyűlésnek évente
beszámolni tartozik tevékenységéről. Az Egyesülettel létrejött munkaviszonyok
vonatkozásában gyakorolja a munkáltatói jogokat.
(7) A bankszámla feletti rendelkezés körében az Elnök önállóan jogosult aláírni.
(1)
(2)
(3)
(4)
(5)
(1)
(2)
(3)
(4)
(5)
(6)
10. §
Határozatok és nyilvánosság
A testületi szervek döntéseit az Elnök nyilvántartja a határozatok tárában. Ebben fel kell
tüntetni a döntések tartalmát, hatályát, a támogatók és ellenzők számarányát (nyílt
szavazás esetén) személyét.
Az elnök gondoskodik az Egyesület döntéseinek érintettekkel való közléséről írásban,
igazolható módon.
A testületi szervek döntéseit a szervezet honlapján hozza nyilvánosságra.
Az Egyesület működésével kapcsolatban keletkezett iratokba bárki betekinthet az
Egyesület székhelyén előre egyeztetett időpontban.
Az Egyesület működésének módjáról, szolgáltatásai igénybevételének módjáról, valamint
beszámolói közléséről honlapján tájékoztatja a nyilvánosságot.
11. §
Az egyesület gazdálkodása, anyagi forrásai
Az Egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik.
Az Egyesület költségeinek fedezetéül elsősorban:
a) a tagdíjak, vagy az önkéntes adományok,
b) az alapítványoktól vagy más szervezetektől kapott támogatások szolgálnak.
A pénz kezelésével a vezetőség gazdasági ügyintézőt bízhat meg, aki a tényleges
pénzügyi helyzetről folyamatosan tájékoztatja a vezetőséget és évente elszámol a
Közgyűlés előtt.
Az Egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok a tagdíj megfizetésén túl az
Egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.
Gazdálkodása során eredményét nem osztja fel, azt a cél szerinti tevékenységre fordítja.
Amennyiben az Egyesület éves árbevétele meghaladja az 50 millió forintot, továbbá
a közhasznú jogállást elnyerte, a taglétszám a 100 főt meghaladja vagy a tagok több
mint a fele nem természetes személy, akkor a Közgyűlés az elnökségtől elkülönült
felügyelő szervet hoz létre.
12. §
Az Egyesület megszűnése
(1) Az Egyesület megszűnik, ha:
a) a tagok kimondják a megszűnését
b) az arra jogosult szerv megszünteti
c) az Egyesület megvalósította célját, vagy a cél megvalósítása lehetetlenné vált és
új célt nem határoztak megd) a tagok létszáma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt
Az Egyesület jogutód nélküli megszűnése után a vezető tisztségviselőkkel szemben
e minőségükben okozott károk miatti kártérítési igényt – a jogerős bírósági
törléstől számított egy éven belül – az Egyesület törlésének időpontjában tagsági
jogviszonyban álló tag vagy az érvényesítheti, akinek a részére a megszűnéskor
fennmaradó vagyont át kellett adni, vagy ha lett volna vagyon, át kellett volna
adni.
Jogutód nélküli megszűnés esetén a hitelezők kielégítetlen követelésük erejéig
kártérítési igényt érvényesíthetnek az Egyesület vezető tisztségviselőivel szemben a
szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint, ha a vezető
tisztségviselő az Egyesület fizetésképtelenségével fenyegető helyzet beállta után a
hitelezői érdekeket nem vette figyelembe. Ez a rendelkezés végelszámolással
történő megszűnés esetén nem alkalmazható.
(2) Az Egyesület megszűnése esetén az Egyesület – hitelezők kielégítése után fennmaradt –
vagyonát zenepedagógiai célokra kell fordítani.
13. §
Záró rendelkezések:
(1) Az Egyesület a függetlenség és az önállóság elve alapján tart fenn kapcsolatot állami
szervekkel, más társadalmi szervezetekkel, illetve a tömegkommunikációs
intézményekkel.
(2) A társadalmi szervezet a közgyűlés határozata alapján – önállóságának megtartásával –
országos szövetséghez való csatlakozását kezdeményezheti.
(3) Az Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben az Ptk., valamint a 2011. évi CLXXV.
törvényben foglaltak az irányadóak.
Budapest, 2014. július 14. napján
EMESE Egyesület